AILEU, 22 janeiru 2022 (TATOLI)- Governu liuhosi Ministériu Edukasaun, Juventude no Desportu (MEJD), tinan ne’e (2022) konstrui eskola hamutuk 13 ho totál sala aula 40 iha Munisípiu Aileu.  

“Iha Munisípiu Aileu sei halo konstrusaun eskola hamutuk 13, ho totál sala aula 40 liuhosi fundu transferénsia públika ho kategoria projetu komuniáriu,” Ministru Edukasaun, Juventude no Desportu, Armindo Maia, hateten iha ámbitu diálogu komunitáriu Primeiru-Ministru (PM), Taur Matan Ruak ho kometiva, iha salaun Rai Klaran Aileu Vila, munisípiu Aileu, sesta ne’e.

Governante ne’e, dehan ho tipu projetu komunitáriu ne’e, husu ba autoridade lokál sira atu tau-matan hodi garante kualidade konstrusaun eskola hirak ne’e.

“Projetu ne’e iha ita boot sira-nia suku,  entaun orsamentu ba grupu komunitáriu mós transferénsia hotu ona, ha’u simu informasaun katak sei teste hela iha laboratóriu kona-ba materiál konstrusaun, atu nune’e bainhira iha semana dahuluk fulan-fevereiru bele hahú ona konstrusaun,” nia akresenta.

Membru Ezekutivu ne’e salienta, iha fundu kapitál dezenvolvimentu iha mós eskola sekundária tékniku vokasionál Aileu, Aiseremou atu konstrui sala aula tolu (3) no eskritóriu, ne’ebé iha ona empreza no daudaun realiza ona konstrusaun.

Kona-ba eskola Kafe, nia afirma iha ona informasaun pozitiva hosi autoridade Aileu katak iha ona rai hodi harii eskola Kafé, tanba ne’e tempu badak ekipa téknika hamutuk ho autoridade lokál sira sei tun to’o terreñu atu iha tinan 2023 bele hahú konstrusaun.

Eskola sira ne’ebé konstrui iha Aileu liuhosi fundu transferénsia públika, kompostu hosi EBC Seloi, Eskola Sekundária Jerál Dom Tomás, Pre-eskolár Mantane, Pre-eskolár Kotobauru, EBF Laklo, EBF Urbadan, EBF Eblor, EBF Darahae, EBF Watubutik, EBC Baumeta, EBF Manukasa, EBF Fatubesi, Eskola Sekundária Jerál Públika Aileu-vila.

“Eskola hirak ne’e ninia konstrusaun hahú ona no balun sei akontese iha tempu badak,” Ministru Armindo informa.

Biban ne’e, Ministru Edukasaun ne’e introdús mós katak, Governu da-ualu koloka prioridade boot tebtebes ba área edukasaun, maibé iha ámbitu ne’ebé luan liu iha kapitál sosiál, katak dezenvolvomentu kapitál sosiál akumula mós edukasaun no formasaun profisionál.

Iha nivel bázika to’o ensinu sekundáriu governu liuhosi Ministériu Edukasaun iha nia planu ne’ebé mak boot atu halo intervensaun iha área edukasaun.

Iha área edukasaun ensinu báziku to’o ensinu sekundáriu inklu tékniku vokasionál. Orsamentu 2021 ne’ebé liu tiha ona, maibé tanba COVID-19 no dezafiu sira seluk implementasaun foin hala’o tinan 2022 ho orsamentu millaun $25 ba infraestrutura edukativa.

“Orsamentu millaun $25 ne’e fahe ba transferénsia públika liuhosi projetu komunitáriu, kapitál dezenvolvimentu no fundu infraestrutura. Enkuantu transferénsia públika ne’ebé liuhusi projetu komunitáriu hahú ona atu konstrui eskola hamutuk 203, ba kapital dezenvolvimentu eskola hamutuk 22, nune’e mós iha fundu infraestrutura sei konstrui eskola haat no eskola ida eskola téknika iha Bekora ne’e mai hosi fundu kotra partida ho Governu Korea. Nune’e iha tinan 2022 iha sei harii eskola hamutuk 250 iha territóriu laran tomak”, nia haktuir.

Orsamentu ne’ebé prevee iha tinan 2022, daudaun iha faze ezekusaun hamutuk milaun $2,3 iha kapitál dezenvolvimentu. Espera katak ho orsamentu ne’e bele harii no hadi’a eskola hamutuk 20, nune’e tinan ikus ne’e porjetu konstrusaun eskola hamutuk 250 bele halo inaugurasaun.

Nune’e mós, planu orsamentu iha OJE 2023 (tinan oin), alokadu ba infraestrutura edukativa iha millaun $15, ne’e hosi fundu empréstimu hosi Banku Mundiál, tanba ne’e espera bele finaliza prosesu aprovizionamentu sira atubele ezekuta iha tinan 2023.

“Bainhira iha OJE 2023 mak iha tan orsamentu ba infraestrutura edukativa molok ami-nia mandatu ramata ami harii eskola mínimu 400 no másimu 500 espera buat hotu la’o di’ak bele realiza planu ne’e,” Governante ne’e espera.